КOSZOVO UKRAJNÁNAK KEMÉNY LECKÉT AD

29.04.2015 - 12:13

A Német Deutsche Welle-ben nemrég cikk jelent meg arról, hogy él ma Koszovó, a részlegesen elismert kváziállam, mely az USA különleges védnöksége alatt áll, és hosszú ideig a leginkább amerikabarát enklávénak számított Európában. Ne kerteljünk, nem él valami fényesen.

Azonban a helyzet mélyebb megértéséhez kell egy kis történelem. A középkorban Koszovó területe Szerbia kulturális és szellemi központja volt. Miután 1454-ben elfoglalták a törökök, a régió hanyatlásnak indult.

1690-ben, miután a függetlenség reménye szertefoszlott, szerb családok ezrei a Duna túloldalára kezdtek települni. Az elnéptelenedő területet az albánok kezdték elfoglalni és Szerbia szellemi, politikai központja északra, Belgrádba helyeződött át. Amikor az északi területek már de facto függetlenek voltak, Koszovó még török uralom alatt állt.

Csak a 20. század elején tért vissza ez az ősi föld Szerbiához, de csak rövid időre. Már 1941 áprilisában Jugoszlávia kapitulált az olasz fasiszta hadsereg előtt. Mellesleg meg kell jegyeznünk, hogy az olasz katonák sokkal lojálisabbak voltak a szerbekhez, mint az albán nacionalisták, akik valóságos terrorista háborút indítottak ellenük. Végül 1944-ben Koszovó területe felszabadult az olasz megszállás alól és Szerbia autonóm területeként Jugoszláviához csatlakozott.

A sokgyermekes családok hagyománya, valamint az, hogy Tito elősegítette az albánok Koszovóba települését abban a reményben, hogy a későbbiekben magát Albániát is Jugoszláviához csatolja, oda vezetett, hogy a XX. század második felében az albánok hányada az összlakosságon belül erősen megnövekedett. Az albán és a szerb lakosság aránya 9 az 1-hez lett. Koszovó autonómiáját lényegesen kiszélesítették, de az albán nacionalisták ragaszkodtak ahhoz, hogy legalább Jugoszlávia külön tagköztársasága legyenek.

1990-ben tömeges tiltakozási akciók kezdődtek, majd 1991-ben kihirdették a független Koszovó-i köztársaságot, melyet Albánia elismert. 1996-ban a helyi bandákból és maffiacsoportokból megalakult a „Koszovói felszabadítási hadsereg” (UCK) mely partizánháborút indított a szerbek ellen, melynek során tömegesen gyilkoltak le békés lakosokat.

1998-ban az UCK elleni harcba bekapcsolódott a jugoszláv hadsereg és ezzel a konfliktus meg is oldódott volna, ha nem lettek volna az USA és a NATO közös akciói. 1999-ben Jugoszlávia ellen közös hadműveletet indítottak, s a szövetséges bombázások következtében nem csak a szerbek, de az albánok is tömegesen pusztultak. A rakéta és bombatámadások következtében Belgrádnak ki kellett vonnia csapatait a tartományból, bele kellett egyeznie a KFOR csapatok jelenlétébe, és a terület ENSZ ellenőrzés alá vonásába.

Megkezdődött a békés lakosság borzalmas mészárlása. Több százezer szerb, cigány és egyéb etnikai kisebbség menekült a „nagy” Szerbiába. Koszovó szerbek lakta északi tartományai egy agresszív bekerítésben találták magukat. Az UCK különböző csoportjai a saját bázisukból „politikai pártokat” alapítottak, melyekből megalakult a parlament. A harctéri parancsnokok felosztották egymás között a végrehajtó hatalom valamennyi fontosabb posztját.

A párbeszéd megkezdésére tett diplomáciai lépések Szerbia részéről nem jártak sikerrel. 2008-ban a Nyugat nyomására Koszovó egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét. A nyugati országok és az USA csatlósai gyakorlatilag azonnal elismerték Koszovó függetlenségét. . Az USA és Európa nyomására Koszovót mára végül is a világ 108 országa ismeri el.

Ügy tűnt, hogy eljött a nyugati boldogság. Amiért Koszovó a Szerbia által képviselt „barbár világ” elleni harc előretolt bástyája lett, a Nyugat országainak rögtön a konfliktus megoldása után ki kellett volna nyilvánítaniuk forró hálájukat az új államnak. Beruházások, hitelek, a határok megnyitása, a „nyugati szociális rendszer”, szép homlokzatok, üde pázsitok, külföldi márkák. És persze, magától értetődően Eu-tagság!

De minden másként történt. Koszovó első lett Európában, de talán az egész világon is egyszerre több területen. Méghozzá milyeneken!

Hogy lehet megszerezni a háborúra valót?

Szervkereskedelem.

Még a háború alatt az UCK harcosai tömegesen az elfogott szerbek, cigányok, de még az UCK-hoz illojális albánok „szerveire utaztak”.

2008-ban a Hágai biróság volt ügyésze Carla del Ponte egy könyvet jelentetett meg „Vadászat:Én és a háborús bűnösök” címmel, ahol részletesen leírja, hogy 1999-ben 300 szerbet, cigányt és Hashim Tachi-hoz illojális albánt raboltak el. Del Ponte adatai szerint az elraboltaknak kivették a szívét és veséiket. A szerveket továbbították Európába, Izraelbe és Törökországba. Akiknek a szerveit csak részben vették ki, azokat életben hagyták és várakoztatták az új kliensek megjelenéséig.

Az Orosz Tudományos Akadémia szlavisztikai Intézete a balkáni krízist kutató Központjának igazgatója Jelena Guszkova megjegyzi:

„Rengeteg ember nyom nélkül eltünt. Ezek szerbek és albánok voltak, de főleg szerbek-ezeket ölték meg a szerveikért. És úgy tűnik, az albánok ebből a pénzből háborúztak. „

Később ez a borzalmas gyakorlat nem működött. Csak az emberrablásokat kellett „verbuváló munkával” kiegészíteni Kelet Európa és Ázsia területén. Az áldozatoknak felajánlottak 20 ezer dollárt valamelyik szervéért. Aztán az operáció után egyszerűen kitessékelték az ajtón-panaszkodni úgysem lehetett senkinek. Magukat a szerveket 80-100 ezer dollárért adták tovább Európa és Közel-Kelet tehetős lakóinak. Érdekes, hogy a szóban forgó „egészségügyi intézmények” egy része formálisan európai intézetek fiókintézetei voltak.

2008-ban az egyik szervkereskedelmi hálózat a nemzetközi rendőri intézmények látókörébe került. 2011-ben megkezdődött a nyomozás. A tanúk arról beszéltek, hogy korábban lehetőleg még elő emberek szívét vették ki. A bizonyítékok arra mutattak, hogy a „biznisz” mögött az UCK és Koszovó vezetői állnak.

Az egyetlen bizonyított esetben 2013-ban mindössze 5 embert állítottak az EU misszió égisze alatt működő bíróság elé, akik végül is egytől nyolc évig terjedő szabadságvesztést kaptak. Az eset néhány szereplője külföldön rejtőzött el és büntetlen maradt. Világos, hogy ez csak egy csepp a tengerben. Koszovó a fekete transzplantológia egyik világközpontjaként híresült el.

Lopj és add el:autót, embert, drogot.

Az új állam másik komoly jövedelmi forrása a lopott autók kereskedelme. Koszovóban óriási mennyiségű Európában és a posztszovjet téréségben elkötött autó pihen. Rengeteg autót küldenek ”újrahasznosításra” is. A lopott autók alkatrészekre bontása a teljes munkanélküliség országában, egyike a kevés számú kereseti lehetőségnek. Ha valakinek eltűnt a drága autója, akkor nagy a valószínűsége, hogy azon egy koszovói maffiózó furikázik, vagy Koszovón keresztül alkatrészként valahol Európában köt ki.

Ezenkívül Koszovó az emberkereskedelem egyik legnagyobb világközpontja. A térség egyrészt tranzit ország, másrészt az olcsó prostitúció helye. A rabságba balkáni lányok, és (gyakrabban) „külföldiek”:moldáv, ukrán és román lányok kerülnek (e három náció képviselői az összes helyi szexrabszolga 80%-át teszi ki).

Európa aberráltjai tudják, hogy Koszovó a teljes büntetlenség és olcsóság területe, ahol kopejkákért azt tehetnek áldozataikkal, amit akarnak. Az üzletet a helyi „politikai elit” képviselői „tartják kézben” és a nemzetközi erők tisztjei „természetben”, valamint „élő áruban” kapják fizetségüket. Az „áru” kb. 20%-a – gyerek.

A koszovói „üzletemberek” jövedelmének jelentős része- ugyan miből?- a drogkereskedelemből származik. Koszovó a heroinkereskedelem egyik legnagyobb világközpontja. Az albán maffia (összefonódva az UCK-val és a helyi „hatalommal”) a világ drogkereskedelmének egyik legnagyobb „ellenőre”. A szakértők adatai szerint a nyugati félteke heroinfogyasztásának 80%-a Koszovón megy keresztül.

Az albán drogkartell a „Kamilla” a világ öt legerősebb drogkartellje között van. Emlékeznek, hogy a NATO-erők Afganisztánba vonulása után a drogtermelés 40-szeresére nőtt? Nos ennek a mennyiségnek nagy része éppen Koszovón keresztül jut el a végfogyasztóhoz.. Ugye jó, ha az embernek rendelkezésére áll egy ellenőrizetlen terület, ahol senkinek sem kellő emberek élnek.

És mindamellett Barack Obama megerősíti, hogy Koszovó egy „multietnikai, független, demokratikus” alakulat. Az európai hivatalnokok a ”Koszovó demokratizálásában elért sikerek”-ről beszélnek. Akkor ez most hogy van?

Miért nem érvényesül a törvény?

Az UCK-val és Koszovó „hatóságaival” összefonódott albán maffia időközben erőteljesen kiszorítja konkurenseit nem csak Közép-, de Nyugat-Európából is, támaszkodva a hatóságok hallgatólagos beleegyezésére. A London Daily News szerint az albán maffia képviselői a legprofesszionálisabb gyilkosok Londonban .

Egy albán bűnöző csoport egyik vezetője egy interjúban megállapította:”Tudjuk, hogyan használjuk a fegyvereket, a Soho prostituáltjai az ellenőrzésünk alatt állnak, így London jó befektetés nekünk. Senkitől sem félünk és a törvény sem képes megállítani bennünket.”

A bűnözési üzletág forgalma évente sok milliárd és a pénzt teljesen legális európai vállalkozásokban,

bárokban, szállodákban, szépségszalonokban mossák tisztára.

A büntetlenség okai egyszerűek. Ezeket konkrét példák alapján ítélhetjük meg: 2000 júliusában egy több tucat emberből álló fegyveres csoport a későbbi miniszterelnök, Ramus Haradinaj vezérlete alatt a Musay család házára támadt. A támadás oka drogkereskedelemmel foglakozó bűnözői csoportok közti leszámolás.

Annak ellenére, hogy az UNMIK (az ENSZ Ideiglenes Koszovó-i Missziója) rendőrsége a lőfegyver által megsebesített Haradinajt helyszínen feltartóztatta, egy olasz katonai helikopter egy amerikai katonai támaszpontra szállította, ahonnan a németországi Rammstein városában levő amerikai támaszpontra evakuálták.

Az Egyesített Felderítő Központ (CIU) július 7.-i jelentésében az alábbi bejegyzés található:”Két amerikai állampolgár, akiket később James Baiber-ként és Jilliam Pensel-ként azonosítottak, véletlenül a bűncselekmény helyszínén tartózkodtak, lefolytatták a medevac (a NATO terminológiájában orvosi evakuáció) eljárást. A KFOR brigád helyszínre érkezése után megállapították, hogy mindkét amerikai állampolgár CIA ügynök és eltérő verziókat adtak meg a helyszínen való megjelenésüket illetően.

Az UNMIK képviselői Camp Bondsteel-ben (amerikai hadi támaszpont) keresték a sebesültet kihallgatás céljából, de az egészségügyi személyzet először azt állította, hogy Haradinaj meghalt, majd azt, hogy egy nagyon bonyolult műtétet végeznek rajta. Majd a nyomozók olyan utasítást kaptak, hogy Ramus Haradinaj-jal szemben ne alkalmazzanak kényszerítő eszközöket, mert feltartóztatásának beláthatatlanok a következményei.”

A mindenhatók, akik egyben a koszovói nemzetközi szervezetek is, ilyen hozzáállása mellett érthető, hogy a bűnösök elítélése nem megy. Persze a bűnösök sem aludtak. Bűntetteiknek tiz tanúja fordult az ügyészséghez azzal, hogy őket és családjukat megfenyegették Haradinajt leleplező tanúvallomásaikkal kapcsolatban.

Néhány tanút megöltek. Az egyik tanú, Sevket Kabasi túlélvén az ellene irányuló támadást, 2007 július 5.-én az ICTY bírósági ülésén bejelentette: „Tisztelt Bíróság, igaz, hogy a tanúvallomás állampolgári kötelességünk, de ez normális életet feltételez. De ebben az államban, melyben élek, ez nincs. Az embereket megölik, s a haláluk okai nem tisztázódnak.”

Annak ellenére, hogy az UCK-t terrorszervezetnek tarják, a CIA már az 1990-es évektől aktívan együttműködött vele, és mint láttuk komoly segítséget nyújtott neki.

Mit ért el Koszovó?

2015 januárjában a nélkülözések miatt elkeseredett emberek tiltakozó akcióba kezdtek, de a hatalom erős emberei kíméletlenül szétkergették őket. . Koszovó – a legszegényebb politikai alakulat a mai Európában (vele talán csak Ukrajna versenyezhet, de Kíevben egyelőre nem minden olyan rossz mint Pristinában.).

A Világbank információi szerint Koszovó lakosságának 37%-a napi 1,37 €-ból él. 15%-a 0,37 €-ból. A hivatalos munkanélküliség 43%, (a valódi, minden bizonnyal 50% feletti), viszont a fiatal munkaképes férfiak között 75%. A külső adósság hatalmas. A legális export -morzsányi. A különböző becslések szerint 90-130 millió €. Apropó, Koszovó elérte azt, amiről Ukrajna még csak nem is álmodik! Pristina az eurozónához tartozik! De ettől könnyebben élnek -e lakói?

És mit mond a „Deutsche Welle” cikke, mellyel tulajdonképpen elkezdtük a Koszovó sorsáról szóló elmélkedéseinket? A német újságírók megállapították, hogy 2015 januárjában Koszovó lakosai a németországi menekültkérelmek számában a második helyet foglalják el. 6 hét alatt 1800 koszovói utazott Németországba. Két hónap alatt összesen 50 ezer ember hagyta el Koszovót. Remélem egyetértenek, hogy egy összesen 1,8 milliós régió esetén ez nagyon sok...

„A koszovóiak nem hisznek többé a politikai pártoknak, a parlamentnek és a kormánynak- mondja a szociológus Argan Muhadzsiri a DW-vel készült interjúban. - Ezért felhasználják az első alkalmat, hogy a jobb élet reményében elutazzanak”.

Csakhogy ezek a remények üresek és gyorsan elszállnak. „A koszovói állampolgárok nem kapnak menekült státuszt”- mondja Manfred Schmidt a migrációs és menekült ügyekért felelős Német Szövetségi hivatal vezetője a DW interjúban.

Az európai utazásra (a jegyekre, a „vezetők”-re, az európai határokon a korrupt rendőrök és vámosok megkenésére) a koszovóiak az összes megtakarított pénzüket odaadják, a senkinek se kellő ingatlanukat kopejkákért elvesztegetik. Mikor visszaküldik őket, az élet számukra rémálommá válik. Az ő szemükben a korábban elmenekült , jelenleg Európában feketemunkát végző honfitársaik- valóságos mázlisták.

Most meg húzzuk meg a párhuzamokat.

Jugoszláviának köszönhetően a maga idejében Koszovóban elég magas volt az életszínvonal. Működött az ipar, a bel- és külkereskedelem. A nyugat álom után szaladva, a koszovóiak mindent leromboltak és most tengődésre és bizonytalan holnapra vannak ítélve. Csak az egykori harctéri parancsnokok élnek jól, akikből maffiózó lett és a nyugati szolgálatok „védőernyője” alatt dolgoznak.

Nem ugyanez történik ma Ukrajnában? Kíev próbálja megszakítani a kapcsolatokat Moszkvával „az európai álom”-ért, megsemmisítve az iparát. De az európai álom nem jön el. Mint már megírtuk az Eu meglehetős határozottsággal Ukrajna tudomására hozta, belátható ideig a legkisebb esélye sincs Eu taggá válni. Azonban a lakosság lázálomban élő nyugatbarát rétege tovább folytatja a rombolást..

Koszovóhoz képest Ukrajnának egyszerre előnye és hátránya, hogy lakosságának jóval nagyobb százaléka a nyugatbarát kurzus meggyőződéses ellenfele. A koszovóiaknak a nacionalista, amerika-barát rezsim uralkodásának több mint 15 éve kellett, hogy rájöjjenek: „dobták” őket, és Nyugaton senkinek sem kellenek. Donbassz és Délkelet Ukrajna lakói ezt hangosan bejelentették még a Majdan idején. Egy részük 2014 tavaszán fegyverrel a kezében állt fel a „hanyatló Európa” ellen. Ez egyrészt háborúhoz vezetett, másrészt esélyt ad a jövőre, amely sajnos Koszovónak már nem adatik meg.

Még a nüanszokban is sok párhuzam van. A szélsőséges „Právij Szektor”*, mely beágyazódott az ukrán erőszakszervezetekbe, nagyon hasonlít az UCK-ra. Ukrajna már jó ideje az emberkereskedelem hatalmas központjává kezd válni: vonzza a szex-turistákat, és rabszolgákat szállít a határon túlra (Európa prostituáltjainak 25%-a ukrán állampolgár). Mind gyakrabban beszélnek Ukrajnáról, mint a fekete transzplantológia központjáról.

A helyi erőszak szervezetek és a hozzájuk kapcsolódó szélsőséges csoportok az amerikai szakszolgálatok teljes felügyelete alatt állnak. Az ő „gondnokságuk” alatt alakulnak Ukrajnában a „halálbrigádok”, a politikai retorziók és a politikai gyilkosságok..

Mókás, hogy a nyugatbarát eszmék fő támogatói elsősorban az oligarchák és a középosztály korrumpált része, melyek még Janukovics alatt keveredtek kriminális és korrupciós ügyekbe. (mellesleg ezek az ügyek még a 90-es évekre nyúlnak vissza). Ezek az emberek így sem éltek rosszul.

De nagyon szerették volna megkapni azt a lehetőséget, hogy a lopott pénzt Európában költsék el. Ezért kellett az EU-hoz való közeledés. Mellesleg ezek nagy részét Európa szintén „dobta”. Kolomojszkij így is elutazik Genfbe.. De az eladhatatlan ingatlanfejlesztésein ülő építőipari cégecskék vezetői és a „szűkséges” papírokért a pénzüket bíróságra, hivatalokba hordó közvetítők lehetőségei nem bővültek.

És valószínűleg nem is fognak bővülni. Csak ők ezt egyelőre nem értik. Ahogy azt sem értik, hogy amikor a társadalomban csökken az anyagi javak összessége, az ultra jobb csoportok képviselői, akikkel egyelőre békében élnek, őket kezdik el „kopasztani”.

El kell gondolkozni. Az ukránoknak azon, hogy akarnak -e néhány éven belül Koszovó sorsára jutni. Igaz, az ukránoknak több természeti kincse van, ami idevonzza azokat ,akik „elvenni, majd osztozni” akarnak, ezért a nyugati „barátok” a „felesleges” ukránokat a radikális érzelmű polgárokra támaszkodva el fogják „takarítani”. Ezért megismételjük: még rosszabb lesz.

Az európaiaknak meg azon kéne elgondolkozniuk, hogy az ukránok 20-szor annyian vannak mint a koszovóiak. És mikor már teljesen rossz lesz (ha a kíevi kurzus nem változik, ez feltétlen bekövetkezik), egy ekkora hullámot Európában majdnem lehetetlen lesz visszatartani. És lenyelni-szintén lehetetlen lesz.

*Oroszországban betiltott szélsőséges szervezet. Magyarul:”Jobb Szektor”

http://rusvesna.su/news/1430280579

http://koszovoukrajnanakkemenylecketad.blog.hu/